Webáruház programot szeretnénk, de melyiket?

Igaz, most ismét "szankciók" érintik a webáruházak üzemeltetőit, ettől függetlenül bizonyos vállalkozások esetében valószínűleg még mindig megéri webshopot üzemeltetni.

Mivel ez alapvetően egy techblog lenne, a továbbiakban ennek a technikai részeiről lesz szó - konkrétan a webáruházak üzemeltetésének két gyakoribb típusáról (ha lehet így fogalmazni) kívánok szólni.

Nyíltforrású (opensource) webáruház rendszerek

OsCommerce http://www.oscommerce.com/
Talán mind közül ez a legismertebb, önálló ingyenes tartalomkezelő rendszer.

WP E-Commerce http://wordpress.org/extend/plugins/wp-e-commerce
Wordpress plugin, a népszerű blogmotor (és lassan már a tartalomkezelő nevet is kiérdemelheti) bővítménye.

VirtueMart - http://virtuemart.net/
A hazánkban talán még mindig a leggyakrabban használt tartalomkezelő - CMS rendszer, a Joomla! alá telepíthető plugin.

Ubercart - http://www.ubercart.org/
Webshop rendszer a lényegesen okosabb és testreszabhatóbb, bár inkább fejlesztő, mint felhasználóbarát CMS - tartalomkezelő rendszer, a Drupal alá.

Bérelhető webáruház rendszerek

Nem utolsó szempont például, hogy esetleg terméktámogatást is szeretnénk webáruházunkhoz, netán nem értünk eléggé az adott cms rendszerhez, és az is gondot okoz?
Ilyenkor lehet jó megoldás egy "hostolt" webáruház - ezek közül Magyarországon kettőt emelnék ki:
Addel.hu és Bolthely.hu - mindkét oldal elég átlátható módon teszi lehetővé a webáruház bérlést, webáruház készítést.

Asztali mikroblog kliensek Linux rendszeren - a GTK alapú Gwibber

A twitter, identi.ca, tumblr és a hasonlóképp működő Facebook status egyre növekvő népszerűségével egyre több olyan asztali szoftver lát napvilágot, ami az említett közösségi webes alkalmazásokat hozza az asztalra, ezáltal egy kattintással elérhetővé téve őket.

Mikroblog - tumblelog programok Linuxon

Ez alól a Linux alapú rendszerek sem képeznek kivételt, szinte minden jelentős grafikus környezethez létezik már mikroblog kliens. A Pidgin azonnali üzenetküldőt egy pidgin-microblog nevű csomag teszi alkalmassá a Facebook státusz frissítésére, vagy éppen a twitter használatára. Az Adobe AIR keretrendszer is számos mikroblog, státuszfrissítő és twitter kliensprogramot kínál, emellett platformfüggetlen, amennyiben az AIR telepítve van Windows, Linux vagy Mac OSX rendszerünkön, bármelyik programot használhatjuk.

Gwibber és Choqok

A KDE asztali környezethez a Choqok névre hallgató program, a Gnome - GTK-hoz pedig a Gwibber névre keresztelt GTK alapú mikroblog kliensre, ezutóbbit emelném ki bejegyzésemben, ami a következő Ubuntu kiadásban (Karmic Koala) tudtommal már az alaprendszer része lesz, ráadásul a Choqok jelenleg csak a twitter és az identi.ca szolgáltatásait támogatja ellentétben a Gwibberrel, amivel az említett két népszerű sideblog mellett lehetőséget nyújt a Facebook, Friendfeed, Jaiku, Brightkite rendszerein belül a státuszfrissítésre, emellett még a Digg és a Flickr is a támogatott szolgáltatások között szerepel.



A Gwibber egyébként egy GTK és Pythonban fejlesztett, WebKit megjelenítő motort használó, szép megjelenésű program, ami - társaihoz hasonlóan - némileg az üzenetküldő programokhoz hasonlítható, akár maguk a mikroblogok / tumblelogok is. Jelenleg tudtommal csak Linux rendszereken elérhető.

Gwibber [Gnome Live]
Gwibber csomagok [Launchpad]
Gwibber mikroblog [identi.ca]
Gwibber - Twitter

NextGEN - egy okos galéria és képnéző a Wordpresshez

A NextGEN egy kitűnően testreszabható képnézegető, galéria plugin a Wordpress blogmotorhoz, ami lehetőséget nyújt szép, mutatós és felhasználóbarát galériák létrehozásához és kezeléséhez. Egyrészt mutatós kisképeket generál - természetesen szerkeszthető css segítségével, másrészt kiválaszthatjuk, melyik javascript alapú képnézegetővel szeretnénk a galériák képeit nagyban megtekinteni.
Ezek közül kiválaszthatjuk a méltán híres JW imagerotatort, mint flash slideshow-készítőt, valamint a Thickbox js alapú képnézegetőt is. Ezen kívül van még lehetőségünk a plugin-a-pluginban rendszert elmélyítve további flash nézegetőket is telepítenünk (SimpleViewer, TiltViewer, AutoViewer, PostcardViewer - ezt mind felkínálja a NextGEN Flashviewer).



Jómagam a Samael koncerten készült fotóimat is a js slideshow megoldással tettem látványosabbá. Ha mindez nem elég, a Cooliris féle 3d képnéző, a PicLens is egy lehetőség galériánk látványos megjelenésére, ami alapértelmezésként a Lite verzió javascriptje segítségével a Cooliris beépülő nélkül is használható.



Az itt látható képek a 2009. 01. 26-án Budapesten fellépő Samael koncert fotó­it tartalmazza.

Webes képszerkesztők, fotók telefonról

Talán az egyik legérdekesebb területe a webes alkalmazásoknak a számtalan képfeltöltő, webes fotógaléria, valamint az online képszerkesztők világa. Jómagam is a memóriakártya beolvasása után általában feltöltöm képeim egy részét valamelyik képmegosztó tárhelyre, mint a flickr, Picasa vagy a Zooomr.


Az egyszerűbbek között említeném a pixer.us, snipshot alkalmazásokat - ezutóbbi integrálható a Firefox jobbklikkes menüjébe is egy kiegészítővel.

Azonban ma már nemcsak tárhelyek, galériák, hanem a fotószerkesztők is egyre nagyobb teret kapnak, így néhány apróbb változtatást könnyen elvégezhetünk képeinken a böngészőből is, ezután pedig, ha van rá lehetőség, közzétehetjük a nevesebb képmegosztókon. Így működik például a Picnic és a komolyabb, szebb felülettel rendelkező, rétegeket is támogató Splashup is.

Akár ezt is tekinthetjük a memóriakártya felszabadítás egyik módjának, bár azért a gyors adsl nem árt hozzá.

Természetesen az Adobe is megcsinálta a maga online képszerkesztő programját, az érdeklődés felkeltése végett pedig a Photoshop express nevet adta neki. A Splashuphoz hasonlóan ez is teljesen flash alapú, indulásnál némi időt elvesz az iniciálás, majd különféle 2- és 3D slideshowkat csinálhatunk-böngészhetünk vele az alap képszerkesztési funkciók mellett. Jelenleg ez is még beta, mint sok más web2.0 alkalmazás, ezen kívül 2G tárhelyet ad, ami végülis nem rossz az archiválás szempontjából sem. Emellett importálhatunk képeket kedvenc megosztónkról is, legyen az flickr, Picasa vagy Photobucket (előbbi kettőt személy szerint azért jobban szeretem az archiválás és a böngészés, navigálhatóság szempontjából is).


Ez a módszer érdekes lehet például, ha mondjuk telefon által készített képeket töltünk fel valamelyik, ezt a módot támogató képmegosztóra, vagy a shozu.com erre specializálódott szolgáltatásával - majd miután időnk engedi, a szerkesztőbe lépve importáljuk őket, majd dolgozunk rajta. Ha már sok fotónk gyűlt össze a telefon memóriakártyáján, és még szeretnénk használni, akkor tehet nagy segítséget eme módszer.
Ezek után szép kis beágyazható widgeteket csinálhatunk az egyes slideshow-k tartalmából, azokat pedig kirakhatjuk blogunk oldalsávjára, vagy ahogy akarjuk.

Telefon által készített képeinket feltölthetjük a flickr megfelelő szolgáltatásával, de a webshots.com is tartalmaz ilyen lehetőséget, valamint vannak már a telefonról történő feltöltésre specializálódott webes alkalmazások is.

Underground's Gallery - photoshop.com

Nokia és Samsung újdonságok: Xpress Music, S60

Nokia vs. iPhone - vagy Samsung?

Miután az iPhone egyre jobban terjed világszerte, azért nem kell megfeledkezni a többi gyártó termékeiről sem, főleg azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy az Apple igen jelentős és mutatós terméke jobb náluk.

Nemrég jelentette be a Nokia új telefonját, ami az Xpress Music névre hallgat, és meg kell mondjam, igen jól is mutat, mellesleg árban is jobb lesz híresebb vetélytársánál. A telefon előnyei között említhetjük a böngésző flash támogatását, ami pl. az Apple termékéből hiányzik, valamint a Nokia még a képernyő felbontására is ügyelt, a végeredmény a 640 x 360 pixel lett.

De, ha ez még nem elég, a Samsung is megjelentette új modelljét, mégpedig az Omnia i900 névre hallgató, Windows Mobile oprendszerrel szerelt mobilját, valamint a 8 megapixeles fényképezővel rendelkező (és még: HSDPA, wifi, GPS, DivX, 16G belső memória) Samsung S60 i8510 nevű, rendkívül okos mobiltelefonját.

Természetesen a webes alkalmazások is kitűnően futtathatók akár mobilról is, egyre több weboldalnak, szolgáltatásnak van már mobil verziója (Gmail, Gmaps és még sok más), a böngészők terén pedig ott az Opera Mini, vagy a Firefox alapjaira épített Midbrowser. Ezenkívül pedig ott vannak a különböző platformok, melyek segíthetik a mobil netezést.

Pdf készítés a böngészőből - webről a nyomtatóba

Pdf nyomtatók a weben - mindössze egy böngésző segítségével

Emlékszem, pár éve még majdhogynem nagy dolog volt beszerezni egy-egy ingyenes pdf készítő programot (legalábbis Windowsra - Linuxon azt hiszem, már ott volt a Cups, meg gondolom, egy halom Ghostscriptet használó parancssoros alkalmazás). Az Acrobat nem túl olcsó, meg elég robosztus is. Meg persze ott volt még az OpenOffice.org pdf konvertálási lehetősége (az újnál már import is lesz) meggyorsítva a dokumentumoknak a nyomtató felé vezető útját.

Ma már viszont egészen más a helyzet, több az asztali szoftver ebben a kategóriában (is), azonban amint minden szépen lassan (illetve inkább gyorsan) kikerül a webre, az online képszerkesztők mellett megjelentek a pdf készítők is. Ebben a bejegyzésben azokat a programokat emelném ki, amelyek firefox kiegészítőként is használhatók, a hangsúlyt leginkább a PDF Download nevű, igen hasznos kis addonra helyezve. Ennek tulajdonképp csak az újabb, pár hónapja megjelent verziója tudja a weboldalak pdf-be való konvertálását. A virtuális nyomtató programja természetesen a weben fut, maga a kiegészítő a Nitro Pdf termékcsalád ingyenes része. A böngésző eszköztárán elérhető pdf nyomtató működése elég egyszerű, amint a mellékelt screenshoton is látható, az aktuális oldalt menthetjük pdf-be, illetve a végeredményt küldhetjük levélben. A kiegészítő eredeti funkciói is nagyon hasznosak, hiszen felajánlja, hogy egy adott pdf fájlra kattintva mit csináljunk - a letöltés, társított programmal való megnyitás, böngészőn belüli megnyitás (én általában pont ezt szeretem elkerülni), vagy megtekintés html-ként, akár a google találatainál.


PDF Download (Nitro pdf honlap, web2pdf)

Egy másik érdekesség, ami szintén működik egy firefox kiegészítő segítségével, a PDFescape nevű online pdf szerkesztő, ahol a szövegek és alakzatok és linkek hozzáadása mellett még a formok kezelése is megoldható.

PDFescape
PDFescape Firefox kiegészítő

Természetesen van még jópár hasonló lehetőség, pl. maga az Adobe is felajánl egy hasonlót, de úgy tudom, az korlátozott, valamint itt van még a Doc2PDF online, ami dokumentumokat konvertál pdf-be (és fordítva), de weboldalakat is. Ezek mellett pedig ott vannak a jóval ismertebb online office webes alkalmazások, melyek szintén (általában oda-vissza) támogatják a nyomtatóba küldendő, vagy portfóliónak, katalógusnak és még számos módon felhasználható fájlformátumot.

Amit az összes online pdf nyomtatóról el lehet mondani: lényegében csak egy (általában javascript engedélyezése szükséges) böngésző kell hozzájuk, relatíve gyorsan dolgoznak, bár van, ahol találhatunk méretkorlátot, tehát nyilván egy grafikus portfóliót nem e módon fogunk elkészíteni. A másik, jellegéből adódó korlátozás pedig a szkennelési lehetőség - a "szkenner to pdf" módot itt hiába keressük, arra mindenképp asztali, és nem webes alkalmazást kell használnunk, hiszen azok többnyire felismerik az irodában található szkenner eszközöket, megkönnyítve ezzel az irodai munka egyik jelentős részét.

Webalkalmazások Linuxon

Meglehetősen nagy keletje, és divatja van manapság a különböző webalkalmazásoknak, melyek hol használhatók és érdekesek, hasznosak, vagy inkább csak afféle fejlesztői próbálkozások, portfóliók, kísérletek, vagy jó designnal ellátott érdekességek. Némely webes program persze meglepően sikeres a nagyobb tömegek között is, elég például a Gmail, Google Maps, Facebook, Flickr, Zoho, Delicious, Netvibes jelentőségére gondolnunk.

Mindezek hozzájárultak ahhoz a trendhez, hogy a szoftvergyártók ezeknek futtatására (nem mintha nem futnának böngészőből), vagy inkább gyorsabb működésére önálló alkalmazásokat fejlesszenek, melyek egy átlagos böngészőhöz hasonlóan minden oprendszeren, platformon működnek, akár Win, OSX vagy éppen Linux az alaprendszer.
Tehát ezek a programok alapvetően platformfüggetlenek, tehát nem jelent gondot a használatuk, de a kísérletező kedv és az igények mindig hoznak valami újat.


A két legjellemzőbb, "RIA" (Rich Web Apps) alkalmazások használatára alkalmas környezet ma a Mozilla Prism és az Adobe AIR technológiája. Jelen írás tárgya azonban a Linux alatt működő (rossz kifejezés, mert eleve működik) webalkalmazások, ezeért én inkább az előbbit, a Mozilla Prism programot emelném ki, mert bár az AIR is megjelent Linuxra, de engem eléggé idegesít, hogy betársítja majdnem az összes archív fájltípus kiterjesztését (zip, jar). A Prism lényegében nem más, mint a Firefox 3 motorja, a Xulrunner "csupaszon", menü- és jobbklikkes rendszer nélkül, ezáltal is asztali program jelleget öltve magának. A működése elég egyszerű, a címsorba beírjuk a kívánt webcímet, majd a státuszsoron lévő kis ikon által felkínált menüből készítünk egy "programot", ami lényegében egy parancsikon az OS menüjében, és/vagy az asztalon, gyorsindítón. De még egyszerűbb, ha a Prism for Firefox nevű kiegészítőt használjuk, ami mindössze egy menüpont a Firefox eszközök között a "Convert website to application" szöveggel, ami elvégzi mindezt, természetesen a favicont is lementve.

Viszont Linux alatt van egy másik lehetőségünk is, ugyanis itt a csomagkezelőben elérhető néhány web app, a xulrunner telepítése után. Nem mondom, hogy túl sok, de a fontosabb, gyakrabban használtak igen (Facebook, Gmail, G Reader, Calendar).

Statisztikák: Google Analytics a látogatottságelemzés, keresőoptimalizálás szempontjából

Sok weboldalon lehet látni különféle apró számlálókat, vagy statisztikákat nyújtó szolgáltatások kisebb-nagyobb ikonjait, melyek igaz, nem túl nagy, de az emberi szemnek mégis jelentős helyet foglalnak el az adott oldalból, ráadásul pl. a számlálók elég komolytalanok így 2008-ban, amikor már sokkal professzionálisabb webes alkalmazások állnak rendelkezésre látogatóink követésében.
Én jelen esetben a Google Analytics nevű szolgáltatást emelném ki, mint talán a leggyakoribb, és leginkább használható statisztikai követőrendszert.

Mindössze egy google account kell hozzá (gmail), és onnantól kezdve már be is lehet lépni a program felületére, ahol oldalunk domainjét kell hozzáadnunk, és kb. fél percen belül már meg is kapjuk a követőkódot (régebben urchin.js, az újabb pedig a ga.js névre hallgat), amit oldalunk alján, a /body tag elé kell beillesztenünk. Ez egy mindössze pársoros javascript, ami hivatkozik a már említett kódra, és nem kér cserébe semmilyen visszalinket, ikont, egyéb felesleges "designelemet" weboldalunk margójára.

Az Analytics egyértelmű célja és értelme saját oldalunk látogatottságának követése és elemzése, akár a keresőoptimalizálás szempontjából, akár egyéb érdeklődés miatt - hiszen itt tudjuk ellenőrizni, mennyire értük el célunkat, a statisztikákból kiindulva pedig javítani tudjuk helyezéseinket, illetve honlapunk hatékonyságát is, mert az is világosan kimutatható, mennyi időt töltöttek látogatóink az adott site valamely oldalán, aloldalán.
Kitűnően szemléltető grafikonok segítenek, kalauzolnak végig eredményeinken, rögtön a legelső a látogatók számát mutatja egy idővonalon, majd picit lejjebb jön a klasszikus "torta-grafikon", ami azt mutatja, honnan jöttek ezek a látogatók. A keresőoptimalizálás szempontjából talán ez a legfontosabb része a programnak, hiszen szeletekre osztva láthatjuk, hány százalék jött a keresőkből (Google), vagy az ide linkelő oldalakról (Referral Sites), majd a részletes elemzésben azt is láthetjuk, előbbi éppen melyik kulcsszóra érkezett a keresőóriás találatai közül. Ez hosszútávon akár a megfelelő kulcsszóválasztásban is segíthet nekünk, ami nagyon nem mellékes.

Szemelvények az Analytics program részeiből:

- Content Overview: a tartalomról ad elemzést, minden oldalról kiadja az információt - pl. az látogatások - oldalbetöltődés száma, oldalon töltött idő, bounce rate (lemorzsolódási érték).
- Visitors Overview: a látogatókról tudható adatok - milyen böngészővel utaznak a hálón, milyen felbontású monitorokat használnak, flash és java plugin verziók, operációs rendszer, internetkapcsolat típusa/sebessége; ezek az adatok leginkább a webmesterek számára előnyösek (mi több, én inkább kötelezőnek nevezném).

- Map Overlay: értelemszerűen a látogatók földrajzi helyzetéről ad jelentést, egy áttekinthető, flash alapú dinamikus térképpel, ami az egérmutató hatására szöveges információt is ad, alatta természetesen ott van a részletes statisztika szöveges felsorolásban.

Röviden összefoglalva az Analytics elengedhetetlen, ha használható statisztikákat szeretnénk honlapunkról, ha a keresőoptimalizálás fontos számunkra, vagy webmesterek vagyunk, de egy blog esetében épp olyan érdekes, mint a már említett okoknál fogva, ezen kívül pedig összekapcsolható a keresőóriás fizetett hirdetési szolgáltatásával, az AdWords-el is.